
CT, SPECT/CT, PET/CT


A városi élet nem csak az embereket fenyegeti, évente egy vizsgálat mindenképp szükséges.
Pontos felmérés nem készült a hazánkban tartott kutyák számáról, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága a magyarországi eblétszámot 1,25–1,5 millióra becsüli – összevetve a csipelt ebek számát, a kötelező éves veszettség elleni oltás adatait, valamint a gyepmesteri telepek és a menhelyek létszámadatait. A daganatos megbetegedések a hazai kutyák esetében is egyre gyakoribbak.
A kutyák is egyre hosszabb életet élnek, és az állatorvosok is egyre felkészültebbek, ezért tudnak egyre több esetet diagnosztizálni.
– Harminc évvel ezelőtt valószínűleg nem is tudták volna diagnosztizálni a daganatos megbetegedéseket a kutyáknál. A külső, látható daganatok – mint például a bőrrák, emlőrák – könnyebben észrevehető, ez az állattartóknak is feltűnhet, de a testüregben található daganatok felderítéséhez ultrahangra, röntgenre, CT-re van szükség a háziállatoknál.
Az állatorvosi rendelők manapság már jobban felszereltek, sok helyen megtalálhatóak ezek az eszközök, így könnyebben kiszűrhetők a betegségek.
– Tapasztalataink szerint a daganatos megbetegedések előfordulása megnövekedett, évről évre egyre több ilyen esetet kell ellátni – mondta el a Budafoki Állatgyúgyászati Központ orvosa. Az orvos szerint ennek részben az az oka, hogy egyre több állat éri el az időskort, és a rákos megbetegedés az állatoknál időskorban jellemzőbb. Az elhízás, az urbánus környezet, a szennyezettebb levegő, étel, ivóvíz mind olyan tényezők, amelyek növelik a rák kockázatát – ebben párhuzamot lehet vonni az emberekkel.
Az esélyeken természetesen lehet javítani, már a kölyökkutya kiválasztásával is, hogy minél megbízhatóbb helyről származzon, illetve a nevelésével – minél jobb higiéniás környezetet, tisztább táplálékot és megfelelő mennyiségű mozgást kell biztosítani az állatnak.
– Odafigyeléssel lehet csökkenteni a rák kialakulásának veszélyét, de sajnos nullára redukálni még így sem lehet – tette hozzá az állatorvos.
Míg az embereknél egyre több szűrővizsgálatra van lehetőség, addig sajnos a kutyák esetében nem lehet pontos szűréseket végezni, és nagyon részletes vizsgálatra van szükség, hogy idejében észrevegyék a daganatot. Ha évente elviszik a kutyákat állatorvoshoz, aki alaposan és gondosan átvizsgálja az állatot, akkor hamarabb kiszűrhető egy daganatos megbetegedés.
A probléma a kutyák esetében is az a rákkal, hogy akárcsak az embereknél, sokáig tünetmentes lehet, pedig a korai és pontos diagnózis lenne a legfontosabb. Ha felfedeznek egy daganatot, még mindig szükséges a pontosítás, és meg kell vizsgálni azt is, hogy a primer daganat mellett nincsenek-e áttétek az állat szervezetében.
– Ha felállították a pontos diagnózist, csak azután látják az állat igényeit, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Csak utána lehet megmondani, hogy elég-e a műtét, szükség van-e kemoterápiára, sugárkezelésre, illetve, hogy milyen lesz a betegség lefolyása, meggyógyul-e az állat, vagy csak az életminőségét tudjuk javítani, az életét meghosszabbítani – fogalmazott a specialista.
Korábban, ha az állatorvosok találkoztak egy daganatos megbetegedéssel, sokszor „dermedtséggel” álltak hozzá, nem tudtak mit kezdeni vele, mára viszont ez megváltozott, kicsit szelídült a betegség megítélése, és a daganatos megbetegedések nagyobb része gyógyítható.
– Ha felmerül a rák gyanúja, az a kutyáknál is sokrétű és költséges vizsgálatot jelent. Szükség van először fizikális, labor- és vérvizsgálatokra, illetve onkológiai szövettant is kell végezni – magyarázta az állatorvos.
Ezek a szűrések nagyjából 10–20 ezer forintba kerülnek, akárcsak a mellkasi röntgen, illetve a hasi ultrahang, amivel ki tudják vizsgálni a kór előrehaladottságát.
A kis testű kutyáknál test-CT, MRI-vizsgálat is kellhet, amely már költségesebb, akár 50-60 ezer forintba is kerülhet Ezekkel a vizsgálatokkal tudják megmondani, hogy milyen stádiumban van a betegség. Azonban az állatorvosi biztosításokat lehet fordítani a vizsgálatokra, gyógykezelésekre, így aki kötött már ilyet, annak kisebb anyagi problémával kell szembenéznie egy esetleges betegségnél.
Általános állatorvosi vizsgálat: 3–6000
Vérvizsgálat: 6–16 000
Szövettan: 7–11 000
Röntgen (felvételenként): 5–10 000
CT, MR: 50–60 000
Ultrahang: 3–10 000
Daganat eltávolítása (a gyógyszerek nélkül): 10–30 000
Külsőleg kitapintható duzzadások, az állat testtömegének rohamos csökkenése, étvágytalanság, a mozgási kedv hiánya vagy nagyon alacsony szintje, légzési nehézségek, fáradékonyság.
Megjelent: 2015.07.30 Metropol újság, Bordohányi Alexandra
Tisztelt Állattulajdonos!
Ha arra gyanakszik, hogy kedvence daganatos betegségben szenved, illetve állatorvosa szeretné beutalni onkológiai kivizsgálásra vagy CT, SPECT/CT, PET/CT vizsgálatra, vagy scintigráfiás vizsgálatra, akkor telefonon vagy e-mailben tud időpontot kérni.
Telefonszáma: 06-1 229 3865
E-mail cím: rendelo@kisallatbudafok.hu
A petefészek és a méh daganatai viszonylag ritkán, valószínűleg a fiatalabb korban végzett ivartalanítás miatt, míg az emlőtumorok igen nagy számban jelentkeznek.
A petefészek daganatos elváltozása
A petefészek daganatos elváltozása (1. Ábra) elsősorban az idősebb (általában tízéves) kutyák betegsége, kivéve az elsősorban fiatal korban (általában négy év) jelentkező teratomákat.
![]() |
| 1. ábra Petefészek daganatos elváltozása kutyán |
Irodalmi adatok szerint leggyakrabban uszkárok, kis testű terrierek és német juhászok betegszenek meg. A legtöbb esetben unilateralisan jelentkezik a kórkép, bár alkalmanként az ellenoldali petefészken és az endometriumban másodlagos cisztás elfajulás figyelhető meg, ill. különösen a granulosa-, thecasejtes és Sertoli–Leydig tumorok mintegy 30 %-a bilateralis növekedésű. Ez utóbbiak általában ivari hormonokat is termelnek. A klinikai kép is ennek függvényében változik. A strómából növekvő, ösztrogént termelő daganatok már kezdeti stádiumban az ivarzáskor tapasztalható véres hüvelyváladék, ill. a méh nyálkahártya hyperlasiáján keresztül pyometra kialakulásához vezetnek. Ezzel szemben a petefészekből kiinduló daganatok nagyobb része, mivel hormontermelése nincs, növekedése során viszonylag hosszú ideig rejtve marad, így igen jelentős (leírtak 15 000 cm³-t is) méretet érhet el. Klinikai tünetek elsősorban a környező szervekre gyakorolt hatástól függően jelentkeznek (depresszió, anorexia, veseműködés és vízháztartás zavara, ascites). A petefészek-daganatok ritkán képeznek távoli metastasist, bár teratoma esetén a vesében, mellékvesében, tüdőben, csontban és mediastinalis nyirokcsomóban képződhet áttét. A metastasist nem képző esetekben az ovariohysterectomia kielégítő eredményt nyújt, ezzel szemben áttétképződés esetén a kezelés kemoterápiával (cisplatin, IP., cyclophosphamide PO., chlorambucil PO.) egészíthető ki.
A méh- és hüvelydagatok
A méh- (2. Ábra) és a hüvelydaganatok ritkán, de összességében a petefészek-daganatoknál gyakrabban fordulnak elő, ezen belül a méhdaganatok előfordulása mintegy 12–13 %.
![]() |
| 2. ábra Méh daganatos elváltozása kutyán |
Ezek a tumorok általában benignus jellegűek, leiomyomák és fibromák. A malignus tumorok, leiomyosarcomák és laphám carcinomák a leggyakoribb típusok. A betegek átlagos életkora tizenegy év (5–16 év). Korábbi eredmények alapján a leiomyoma és a fibroma kialakulásában az ösztrusz rendellenességeinek nincs bizonyított szerepe, ezzel szemben a lezajlott vemhességek növelik a daganatképződés kockázatát. A korábbi ethinylestradiol-, testosteron- és megestrol-acetat-kezelés azonban az endometrium carcinomák kialakulásához vezethetnek. Az áttétképzésre való hajlam daganattípusonként eltérő. A leiomyosarcoma nem képez áttétet, ezzel szemben a méh carcinoma a tüdő, vese, máj, mellékvese és pajzsmirigy szövetben képezhet metastasist. A benignus, ill. áttétet nem képző daganatok esetén a sebészi eltávolítás kielégítő eredményt nyújt, ami áttétképződés esetén doxorubicin IV. terápiával egészíthető ki.
Az emlő daganatos elváltozása
Az emlő daganatos elváltozása a leggyakoribb daganatos megbetegedése a nőivarú kutyáknak. (3. Ábra) Előfordulása megelőzi a többi háziállatban ismert gyakoriságot, sőt, a humán eseteknél háromszor nagyobb arányban fordul elő.
![]() |
| 3. ábra Emlődaganat kutyán, műtét előtt |
Megközelítően a daganatok fele rosszindulatú és ezek 50 %-a az első megállapításkor már metastatizált. Elsősorban idős, 10–11 éves korúak betegsége, (2–16 év). A leggyakrabban érintett fajták az uszkár, a terrier, a spaniel, a tacskó és a német juhász. Számos tényező növeli az emlődaganat kialakulásának veszélyét, azonban a közhiedelemmel ellentétben az első elléskori életkor, a rendellenes ivari ciklus irodalmi adatok szerint sem tartozik ezek közé. Az ivari hormonok jelenléte azonban jelentős szerepet játszik a daganat kialakulásában. A kutyaemlő-daganatok mintegy fele ösztrogénreceptor- (ER) pozitív és 45–50 %-a ER- és progeszteron-receptor- (PR) pozitív. Egészséges egyedekkel összehasonlítva ER-ból kevesebb, PR-ból több található a daganatszövetben. A túlélés szempontjából a mindkét receptor-pozitivitás volt a legkedvezőbb, szemben a legrövidebb túlélési idővel, mikor sem ER sem PR jelenléte nem volt igazolható. Emellett több vizsgálati eredmény is azt mutatja, hogy a többször alkalmazott, hosszú hatású progeszteron-készítmények fokozzák a daganatképződés lehetőségét. A recidíva-képződés a kevéssé differenciált daganatoknál mintegy 90%, a közepesen differenciáltaknál 68% és a differenciált típusoknál 24%. Egy tanulmány szerint a rosszindulatú emlődaganatban szenvedő kutyákon a csak a daganat eltávolításával végzett mastectomia 75%-ban két évnél rövidebb túlélést eredményezett. A részleges, ill. a több emlőrészletre kiterjedő, vagy malignusdaganat esetén végzett totál mammaectomia és nyirokcsomó-eltávolítás mellett, az egy időben végzett ovariectomia egyes vizsgálati eredmények szerint a túlélési időt megháromszorozták. Metastasis esetén antiösztrogén-, doxorubicin- és cisplatin-terápia ajánlott.
Dr. Thuróczy Julianna DVM, PhD.
Állatorvos-tudományi Egyetem,
Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Budafoki Állatgyógyászati Központ Onkológiai szakrendelés