Gong-rádió interjú Dr. Balogh Lajossal
Médiamegjelenések, publikációk kategória bejegyzései
Egyre több a daganatos kutya?
Dr. Balogh Lajos interjúja a FIX TV-nek:
Sok kutya lesz rákos
Sok a daganatos eb
- Bordohányi Alexandra /MTI
- 2015-07-31 07:00
A városi élet nem csak az embereket fenyegeti, évente egy vizsgálat mindenképp szükséges.
Fotó: Kálló Péter
Jelenleg az Európában élő, 10 évnél idősebb kutyák közül nagyjából minden második szenved valamilyen daganatos megbetegedésben – derül ki a Stefan Siman neves állatterapeuta és kutyatréner által szerkesztett, „A 10 leggyakoribb kutyabetegség” című kiadványból. A kutyáknál ugyanazok a tényezők váltják ki a rákos megbetegedést, mint az embereknél, és kezelésük is csaknem hasonlóan költséges.
Pontos felmérés nem készült a hazánkban tartott kutyák számáról, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága a magyarországi eblétszámot 1,25–1,5 millióra becsüli – összevetve a csipelt ebek számát, a kötelező éves veszettség elleni oltás adatait, valamint a gyepmesteri telepek és a menhelyek létszámadatait. A daganatos megbetegedések a hazai kutyák esetében is egyre gyakoribbak.
Javuló diagnosztika
A kutyák is egyre hosszabb életet élnek, és az állatorvosok is egyre felkészültebbek, ezért tudnak egyre több esetet diagnosztizálni.
– Harminc évvel ezelőtt valószínűleg nem is tudták volna diagnosztizálni a daganatos megbetegedéseket a kutyáknál. A külső, látható daganatok – mint például a bőrrák, emlőrák – könnyebben észrevehető, ez az állattartóknak is feltűnhet, de a testüregben található daganatok felderítéséhez ultrahangra, röntgenre, CT-re van szükség a háziállatoknál – tudtuk meg Balogh Lajostól, a Budafoki Állatgyógyászati Központ vezető onkológus állatorvosától, aki az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatóhelyettese is.
Az állatorvosi rendelők manapság már jobban felszereltek, sok helyen megtalálhatóak ezek az eszközök, így könnyebben kiszűrhetők a betegségek.
Tovább élő kutyák
– Tapasztalataink szerint a daganatos megbetegedések előfordulása megnövekedett, évről évre egyre több ilyen esetet kell ellátni – mondta el Balogh Lajos. Az orvos szerint ennek részben az az oka, hogy egyre több állat éri el az időskort, és a rákos megbetegedés az állatoknál időskorban jellemzőbb. Az elhízás, az urbánus környezet, a szennyezettebb levegő, étel, ivóvíz mind olyan tényezők, amelyek növelik a rák kockázatát – ebben párhuzamot lehet vonni az emberekkel.
Az esélyeken természetesen lehet javítani, már a kölyökkutya kiválasztásával is, hogy minél megbízhatóbb helyről származzon, illetve a nevelésével – minél jobb higiéniás környezetet, tisztább táplálékot és megfelelő mennyiségű mozgást kell biztosítani az állatnak.
– Odafigyeléssel lehet csökkenteni a rák kialakulásának veszélyét, de sajnos nullára redukálni még így sem lehet – tette hozzá az állatorvos.
Vizsgálat évente
Míg az embereknél egyre több szűrővizsgálatra van lehetőség, addig sajnos a kutyák esetében nem lehet pontos szűréseket végezni, és nagyon részletes vizsgálatra van szükség, hogy idejében észrevegyék a daganatot. Ha évente elviszik a kutyákat állatorvoshoz, aki alaposan és gondosan átvizsgálja az állatot, akkor hamarabb kiszűrhető egy daganatos megbetegedés.
A probléma a kutyák esetében is az a rákkal, hogy akárcsak az embereknél, sokáig tünetmentes lehet, pedig a korai és pontos diagnózis lenne a legfontosabb. Ha felfedeznek egy daganatot, még mindig szükséges a pontosítás, és meg kell vizsgálni azt is, hogy a primer daganat mellett nincsenek-e áttétek az állat szervezetében.
Sokszor gyógyítható
– Ha felállították a pontos diagnózist, csak azután látják az állat igényeit, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Csak utána lehet megmondani, hogy elég-e a műtét, szükség van-e kemoterápiára, sugárkezelésre, illetve, hogy milyen lesz a betegség lefolyása, meggyógyul-e az állat, vagy csak az életminőségét tudjuk javítani, az életét meghosszabbítani – fogalmazott a specialista.
Korábban, ha az állatorvosok találkoztak egy daganatos megbetegedéssel, sokszor „dermedtséggel” álltak hozzá, nem tudtak mit kezdeni vele, mára viszont ez megváltozott, kicsit szelídült a betegség megítélése, és a daganatos megbetegedések nagyobb része gyógyítható.
– Ha felmerül a rák gyanúja, az a kutyáknál is sokrétű és költséges vizsgálatot jelent. Szükség van először fizikális, labor- és vérvizsgálatokra, illetve onkológiai szövettant is kell végezni – magyarázta az állatorvos.
Költséges szűrések
Ezek a szűrések nagyjából 10–20 ezer forintba kerülnek, akárcsak a mellkasi röntgen, illetve a hasi ultrahang, amivel ki tudják vizsgálni a kór előrehaladottságát.
– A kis testű kutyáknál test-CT, MRI-vizsgálat is kellhet, amely már költségesebb, akár 50-60 ezer forintba is kerülhet – mondta Balogh Lajos. Ezekkel a vizsgálatokkal tudják megmondani, hogy milyen stádiumban van a betegség. Azonban az állatorvosi biztosításokat lehet fordítani a vizsgálatokra, gyógykezelésekre, így aki kötött már ilyet, annak kisebb anyagi problémával kell szembenéznie egy esetleges betegségnél.
Költségek (forint):
Általános állatorvosi vizsgálat: 3–6000
Vérvizsgálat: 6–16 000
Szövettan: 7–11 000
Röntgen (felvételenként): 5–10 000
CT, MR: 50–60 000
Ultrahang: 3–10 000
Daganat eltávolítása (a gyógyszerek nélkül): 10–30 000
Általános tünetek
Külsőleg kitapintható duzzadások, az állat testtömegének rohamos csökkenése, étvágytalanság, a mozgási kedv hiánya vagy nagyon alacsony szintje, légzési nehézségek, fáradékonyság.
Dr. Balogh Lajos PhD, onkológus állatorvos
Megjelent: 2015.07.30 Metropol újság, Bordohányi Alexandra
NŐSTÉNY ÁLLATOK IVARSZERVI DAGANATAI
A petefészek és a méh daganatai viszonylag ritkán, valószínűleg a fiatalabb korban végzett ivartalanítás miatt, míg az emlőtumorok igen nagy számban jelentkeznek.
A petefészek daganatos elváltozása
A petefészek daganatos elváltozása (1. Ábra) elsősorban az idősebb (általában tízéves) kutyák betegsége, kivéve az elsősorban fiatal korban (általában négy év) jelentkező teratomákat.
 |
| 1. ábra Petefészek daganatos elváltozása kutyán |
Irodalmi adatok szerint leggyakrabban uszkárok, kis testű terrierek és német juhászok betegszenek meg. A legtöbb esetben unilateralisan jelentkezik a kórkép, bár alkalmanként az ellenoldali petefészken és az endometriumban másodlagos cisztás elfajulás figyelhető meg, ill. különösen a granulosa-, thecasejtes és Sertoli–Leydig tumorok mintegy 30 %-a bilateralis növekedésű. Ez utóbbiak általában ivari hormonokat is termelnek. A klinikai kép is ennek függvényében változik. A strómából növekvő, ösztrogént termelő daganatok már kezdeti stádiumban az ivarzáskor tapasztalható véres hüvelyváladék, ill. a méh nyálkahártya hyperlasiáján keresztül pyometra kialakulásához vezetnek. Ezzel szemben a petefészekből kiinduló daganatok nagyobb része, mivel hormontermelése nincs, növekedése során viszonylag hosszú ideig rejtve marad, így igen jelentős (leírtak 15 000 cm³-t is) méretet érhet el. Klinikai tünetek elsősorban a környező szervekre gyakorolt hatástól függően jelentkeznek (depresszió, anorexia, veseműködés és vízháztartás zavara, ascites). A petefészek-daganatok ritkán képeznek távoli metastasist, bár teratoma esetén a vesében, mellékvesében, tüdőben, csontban és mediastinalis nyirokcsomóban képződhet áttét. A metastasist nem képző esetekben az ovariohysterectomia kielégítő eredményt nyújt, ezzel szemben áttétképződés esetén a kezelés kemoterápiával (cisplatin, IP., cyclophosphamide PO., chlorambucil PO.) egészíthető ki.
A méh- és hüvelydagatok
A méh- (2. Ábra) és a hüvelydaganatok ritkán, de összességében a petefészek-daganatoknál gyakrabban fordulnak elő, ezen belül a méhdaganatok előfordulása mintegy 12–13 %.
 |
| 2. ábra Méh daganatos elváltozása kutyán |
Ezek a tumorok általában benignus jellegűek, leiomyomák és fibromák. A malignus tumorok, leiomyosarcomák és laphám carcinomák a leggyakoribb típusok. A betegek átlagos életkora tizenegy év (5–16 év). Korábbi eredmények alapján a leiomyoma és a fibroma kialakulásában az ösztrusz rendellenességeinek nincs bizonyított szerepe, ezzel szemben a lezajlott vemhességek növelik a daganatképződés kockázatát. A korábbi ethinylestradiol-, testosteron- és megestrol-acetat-kezelés azonban az endometrium carcinomák kialakulásához vezethetnek. Az áttétképzésre való hajlam daganattípusonként eltérő. A leiomyosarcoma nem képez áttétet, ezzel szemben a méh carcinoma a tüdő, vese, máj, mellékvese és pajzsmirigy szövetben képezhet metastasist. A benignus, ill. áttétet nem képző daganatok esetén a sebészi eltávolítás kielégítő eredményt nyújt, ami áttétképződés esetén doxorubicin IV. terápiával egészíthető ki.
Az emlő daganatos elváltozása
Az emlő daganatos elváltozása a leggyakoribb daganatos megbetegedése a nőivarú kutyáknak. (3. Ábra) Előfordulása megelőzi a többi háziállatban ismert gyakoriságot, sőt, a humán eseteknél háromszor nagyobb arányban fordul elő.
 |
| 3. ábra Emlődaganat kutyán, műtét előtt |
Megközelítően a daganatok fele rosszindulatú és ezek 50 %-a az első megállapításkor már metastatizált. Elsősorban idős, 10–11 éves korúak betegsége, (2–16 év). A leggyakrabban érintett fajták az uszkár, a terrier, a spaniel, a tacskó és a német juhász. Számos tényező növeli az emlődaganat kialakulásának veszélyét, azonban a közhiedelemmel ellentétben az első elléskori életkor, a rendellenes ivari ciklus irodalmi adatok szerint sem tartozik ezek közé. Az ivari hormonok jelenléte azonban jelentős szerepet játszik a daganat kialakulásában. A kutyaemlő-daganatok mintegy fele ösztrogénreceptor- (ER) pozitív és 45–50 %-a ER- és progeszteron-receptor- (PR) pozitív. Egészséges egyedekkel összehasonlítva ER-ból kevesebb, PR-ból több található a daganatszövetben. A túlélés szempontjából a mindkét receptor-pozitivitás volt a legkedvezőbb, szemben a legrövidebb túlélési idővel, mikor sem ER sem PR jelenléte nem volt igazolható. Emellett több vizsgálati eredmény is azt mutatja, hogy a többször alkalmazott, hosszú hatású progeszteron-készítmények fokozzák a daganatképződés lehetőségét. A recidíva-képződés a kevéssé differenciált daganatoknál mintegy 90%, a közepesen differenciáltaknál 68% és a differenciált típusoknál 24%. Egy tanulmány szerint a rosszindulatú emlődaganatban szenvedő kutyákon a csak a daganat eltávolításával végzett mastectomia 75%-ban két évnél rövidebb túlélést eredményezett. A részleges, ill. a több emlőrészletre kiterjedő, vagy malignusdaganat esetén végzett totál mammaectomia és nyirokcsomó-eltávolítás mellett, az egy időben végzett ovariectomia egyes vizsgálati eredmények szerint a túlélési időt megháromszorozták. Metastasis esetén antiösztrogén-, doxorubicin- és cisplatin-terápia ajánlott.
Dr. Thuróczy Julianna DVM, PhD.
Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.
Állatorvos-tudományi Egyetem,
Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Budafoki Állatgyógyászati Központ Onkológiai szakrendelés