Ugyanazt a szennyezett levegőt lélegzik be, táplálékukban és ivóvizükben ugyanazok a káros összetevők szerepelnek, a lakásban vagy kertünkben a közvetlen környezet hasonló elemeivel érintkeznek nap-nap után. Megkímélt, sokszor mozgásszegény életmódjuk, a várható élettartamuk meghosszabbodásában is jelentkezik. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy kutyáknál, macskáknál is egyre gyakrabban jelentkeznek az úgynevezett urbanizációs és életmód betegségek, köztük a daganatos megbetegedések is.
Mikor gondoljunk daganatos betegségre kutyánknál, macskánknál?
Ritkán jelentkezik kölyök, vagy fiatal állatokon, elsősorban a középkorú és az idős kutyák a veszélyeztetettek. Sokszor a gondos tulajdonos fedezi fel kedvencén a felületesen növekedő tumort, pl. a bőr vagy az emlőmirigy daganatait. Tudni kell azonban, hogy a látható és tapintható duzzanatok nem feltétlenül rosszindulatú szövetszaporulatok, nagyon könnyű összetéveszteni a vérömlenyt, gennyes tályogot, ödémát, vagy más, egészen eltérő kóroktanú betegséget ezekkel. Jóval nehezebb a szájüregben vagy még inkább a nagy testüregekben rejtetten növekedő daganatokat észlelni.
Sokszor teljesen általános tünetekkel kezdődik a baj:
- levertség
- bágyadtság, kedvetlenség
- étvágytalanság
Csak kicsit könnyebb a helyzet, ha más tüneteket is látunk, amelyek a daganatos betegséggel sújtott szervre, szervrendszerre kell hogy irányítsa a figyelmet:
- száraz köhögés a légzőszervekre
- hasmenés vagy székrekedés és hányás a gyomor- és bélrendszerre
- a sántítás a csont- és ízületi rendszerre
- fájdalmas vagy véres vizelés a húgy- és nemiszervekre
A tumorok kezdeti stádiumban sokszor tüneteket sem okoznak, ezért ne csodálkozzunk, ha az állatorvosunk a megszokott éves védőoltás beadásakor, vagy féregtelenítés kapcsán megvizsgálja, áttapogatja kutyánkat, macskánkat, sőt esetleges gyanúja tisztázására további vizsgálatokat javasol.
Az általános tünetek alapján legfeljebb a daganatos betegség gyanúja merülhet fel bennünk. Ilyen esetekben is forduljunk minél gyorsabban állatorvosunkhoz, aki a kórelőzmény részletes kikérdezésével, gondos fizikális vizsgálattal, laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokkal (biopsziás mintavétel, vérvizsgálatok), valamint ultrahang, röntgen, CT, vagy szcintigráfiás vizsgálattal tudja megerősíteni vagy kizárni az onkológiai megbetegedést. Az ilyen esetekben hatványozottan érvényes az a megállapítás, hogy nem érdemes siettetni vagy leegyszerűsíteni a vizsgálatokat, hiszen téves diagnózis esetén értékes időt veszíthetünk a kezelés megkezdéséig.
Mi a teendő, ha bebizonyosodott, hogy kutyánk, macskánk daganatos beteg?
Semmi esetre sem a bénult kétségbeesés, a beletörődés, vagy az azonnali elaltatás az üdvözítő megoldás! Az esetek túlnyomó többségében ugyanis létezik sikerrel kecsegtető kezelés. A daganatos megbetegedések a kialakulás helyét, az elsődleges daganat nagyságát, kiterjedését, az esetlegesen meglévő áttéteket, és a szövettani tulajdonságokat is figyelembe véve nagyon széles skálán mozognak, ezért a kezelésük is igen eltérő lehet.
A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a betegség. Szerencsés esetekben a műtét utáni varrateltávolítással lezáródik egy rosszemlékű időszak, és az időnkénti ellenőrző vizsgálatokon megnyugvással hallhatjuk, hogy kedvencünk gyógyult a daganatos betegségből. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány) esetleg az egyik végtag amputálása az ára, azt gondolom nem szabad az operációtól visszarettenni. A legtöbb esetben a kutyát jóval kevésbé zavarja ez, mint a túlságosan együttérző és „kutyamódra” gondolkodni képtelen gazdit.
A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszereklegnagyobb része kutyákon is sikerrel alkalmazható, így például a vérképző szervek, egyes fej, nyak, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség pozitívan befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető.
A tumoros megbetegedések egy részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból (kobaltbesugárzó) vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (például sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia).
A daganatos beteg kutya kiegészítő kezelése az elsődleges kezeléshez hasonlóan kiemelten fontos. A kutya életmódjára, táplálására, tartási körülményeire fokozott figyelmet kell fordítani. Az elsődleges terápia hatását erősítheti, de akár rossz irányba is befolyásolhatja egy-egy nem kellően átgondolt, az állatorvossal nem egyeztetett „ellenkezelés”. A daganatos beteg kutya gyógyítása minden alkalommal nagyfokú odafigyelést és együttműködést igényel a tulajdonos, az állat és az állatorvos, vagy állatorvoscsapat részéről. A kezelés kimenetele szintén mindhárom fél sikere vagy kudarca.
A következő esetleírással a felsorolt három fél együttműködését szépen mutató példát mutatok be.
Gurigu, a négyéves angol szetter szuka bal hátsó lábának lábtőízületén jelentkezett egy kb. diónyi duzzanat. A kutyát kezelőorvosa megoperálta, az eltávolított szövetdarab vizsgálata hisztiocitómát (jóindulatú, kötőszöveti eredetű daganat) mutatott ki. A daganat az operáció után sajnos kiújult, két hónappal később a műtét előtti méretű két duzzanat jelentkezett az operált lábon.
A szcintigráfiás vizsgálat során a tumor méretét és helyzetét megállapítottuk, áttétre utaló jeleket nem tapasztaltunk. A kutya ezután hat alkalommal külső sugárterápiában részesült. A tumor mérete a hatodik kezelés után radikálisan csökkent, két héttel a kezelést követően nem lehetett kitapintani.
A kezelés után két hónappal történt kontrollvizsgálaton a daganat megszűnését szövettanilag is ki lehetett mutatni, a kutya tumormentesnek tekinthető. Az egyedüli mellékhatásként jelentkező bőrpirosodás és helyi szőrhullás Oxycort spray és körömvirágbalzsam hatására megszűnt.
Összefoglalva az eddig leírtakat megállapíthatjuk, hogy ma már Magyarországon is elérhető a daganatos beteg kutyák részére a szinte közegészségügyi szintű ellátás. A határokat a tulajdonos hozzáállása, tenniakarása, és a négylábú társához való kötődése együttesen szabják meg.
Eredeti cikk:
Nemzetközi Kutya Magazin
2000. V/11. November 36–37.