Daganatos kutyák, macskák kezelése kategória bejegyzései

Sok kutya lesz rákos

Sok a daganatos eb

    • Bordohányi Alexandra /MTI
  • 2015-07-31 07:00

A városi élet nem csak az embereket fenyegeti, évente egy vizsgálat mindenképp szükséges.

Jelenleg az Európában élő, 10 évnél idősebb kutyák közül nagyjából minden második szenved valamilyen daganatos megbetegedésben – derül ki a Stefan Siman neves állatterapeuta és kutyatréner által szerkesztett, „A 10 leggyakoribb kutyabetegség” című kiadványból. A kutyáknál ugyanazok a tényezők váltják ki a rákos megbetegedést, mint az embereknél, és kezelésük is csaknem hasonlóan költséges.

Pontos felmérés nem készült a hazánkban tartott kutyák számáról, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága a magyarországi eblétszámot 1,25–1,5 millióra becsüli – összevetve a csipelt ebek számát, a kötelező éves veszettség elleni oltás adatait, valamint a gyepmesteri telepek és a menhelyek létszámadatait. A daganatos megbetegedések a hazai kutyák esetében is egyre gyakoribbak.

Javuló diagnosztika

A kutyák is egyre hosszabb életet élnek, és az állatorvosok is egyre felkészültebbek, ezért tudnak egyre több esetet diagnosztizálni.

– Harminc évvel ezelőtt valószínűleg nem is tudták volna diagnosztizálni a daganatos megbetegedéseket a kutyáknál. A külső, látható daganatok – mint például a bőrrák, emlőrák – könnyebben észrevehető, ez az állattartóknak is feltűnhet, de a testüregben található daganatok felderítéséhez ultrahangra, röntgenre, CT-re van szükség a háziállatoknál.

Az állatorvosi rendelők manapság már jobban felszereltek, sok helyen megtalálhatóak ezek az eszközök, így könnyebben kiszűrhetők a betegségek.

Tovább élő kutyák

– Tapasztalataink szerint a daganatos megbetegedések előfordulása megnövekedett, évről évre egyre több ilyen esetet kell ellátni – mondta el a Budafoki Állatgyúgyászati Központ orvosa. Az orvos szerint ennek részben az az oka, hogy egyre több állat éri el az időskort, és a rákos megbetegedés az állatoknál időskorban jellemzőbb. Az elhízás, az urbánus környezet, a szennyezettebb levegő, étel, ivóvíz mind olyan tényezők, amelyek növelik a rák kockázatát – ebben párhuzamot lehet vonni az emberekkel.

Az esélyeken természetesen lehet javítani, már a kölyökkutya kiválasztásával is, hogy minél megbízhatóbb helyről származzon, illetve a nevelésével – minél jobb higiéniás környezetet, tisztább táplálékot és megfelelő mennyiségű mozgást kell biztosítani az állatnak.

– Odafigyeléssel lehet csökkenteni a rák kialakulásának veszélyét, de sajnos nullára redukálni még így sem lehet – tette hozzá az állatorvos.

Vizsgálat évente

Míg az embereknél egyre több szűrővizsgálatra van lehetőség, addig sajnos a kutyák esetében nem lehet pontos szűréseket végezni, és nagyon részletes vizsgálatra van szükség, hogy idejében észrevegyék a daganatot. Ha évente elviszik a kutyákat állatorvoshoz, aki alaposan és gondosan átvizsgálja az állatot, akkor hamarabb kiszűrhető egy daganatos megbetegedés.

A probléma a kutyák esetében is az a rákkal, hogy akárcsak az embereknél, sokáig tünetmentes lehet, pedig a korai és pontos diagnózis lenne a legfontosabb. Ha felfedeznek egy daganatot, még mindig szükséges a pontosítás, és meg kell vizsgálni azt is, hogy a primer daganat mellett nincsenek-e áttétek az állat szervezetében.

Sokszor gyógyítható

– Ha felállították a pontos diagnózist, csak azután látják az állat igényeit, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Csak utána lehet megmondani, hogy elég-e a műtét, szükség van-e kemoterápiára, sugárkezelésre, illetve, hogy milyen lesz a betegség lefolyása, meggyógyul-e az állat, vagy csak az életminőségét tudjuk javítani, az életét meghosszabbítani – fogalmazott a specialista.

Korábban, ha az állatorvosok találkoztak egy daganatos megbetegedéssel, sokszor „dermedtséggel” álltak hozzá, nem tudtak mit kezdeni vele, mára viszont ez megváltozott, kicsit szelídült a betegség megítélése, és a daganatos megbetegedések nagyobb része gyógyítható.

– Ha felmerül a rák gyanúja, az a kutyáknál is sokrétű és költséges vizsgálatot jelent. Szükség van először fizikális, labor- és vérvizsgálatokra, illetve onkológiai szövettant is kell végezni – magyarázta az állatorvos.

Költséges szűrések

Ezek a szűrések nagyjából 10–20 ezer forintba kerülnek, akárcsak a mellkasi röntgen, illetve a hasi ultrahang, amivel ki tudják vizsgálni a kór előrehaladottságát.

A kis testű kutyáknál test-CT, MRI-vizsgálat is kellhet, amely már költségesebb, akár 50-60 ezer forintba is kerülhet Ezekkel a vizsgálatokkal tudják megmondani, hogy milyen stádiumban van a betegség. Azonban az állatorvosi biztosításokat lehet fordítani a vizsgálatokra, gyógykezelésekre, így aki kötött már ilyet, annak kisebb anyagi problémával kell szembenéznie egy esetleges betegségnél.

Költségek (forint):

Általános állatorvosi vizsgálat: 3–6000
Vérvizsgálat: 6–16 000
Szövettan: 7–11 000
Röntgen (felvételenként): 5–10 000
CT, MR: 50–60 000
Ultrahang: 3–10 000
Daganat eltávolítása (a gyógyszerek nélkül): 10–30 000

Általános tünetek

Külsőleg kitapintható duzzadások, az állat testtömegének rohamos csökkenése, étvágytalanság, a mozgási kedv hiánya vagy nagyon alacsony szintje, légzési nehézségek, fáradékonyság.

Megjelent: 2015.07.30 Metropol újság, Bordohányi Alexandra

Bejelentkezés

Tisztelt Állattulajdonos!

Ha arra gyanakszik, hogy kedvence daganatos betegségben szenved, illetve állatorvosa szeretné beutalni onkológiai kivizsgálásra vagy CT, SPECT/CT, PET/CT vizsgálatra,  vagy scintigráfiás vizsgálatra, akkor telefonon vagy e-mailben tud időpontot kérni.

Telefonszáma: 06-1 229 3865

E-mail cím: rendelo@kisallatbudafok.hu

Daganatos a kutyám!?

Ugyanazt a szennyezett levegőt lélegzik be, táplálékukban és ivóvizükben ugyanazok a káros összetevők szerepelnek, a lakásban vagy kertünkben a közvetlen környezet hasonló elemeivel érintkeznek nap-nap után. Megkímélt, sokszor mozgásszegény életmódjuk, a várható élettartamuk meghosszabbodásában is jelentkezik. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy kutyáknál is egyre gyakrabban jelentkeznek az ún. urbanizációs és életmód betegségek, köztük a daganatos megbetegedések is.

Mikor gondoljunk daganatos betegségre kutyánknál, macskánknál?

Ritkán jelentkezik kölyök, vagy fiatal állatokon, elsősorban a középkorú és az idős kutyák a veszélyeztetettek. Sokszor a gondos tulajdonos fedezi fel kedvencén a felületesen növekedő tumort, pl. a bőr vagy az emlőmirigy daganatait. Tudni kell azonban, hogy a látható és tapintható duzzanatok nem feltétlenül rosszindulatú szövetszaporulatok, nagyon könnyű összetéveszteni a vérömlenyt, gennyes tályogot, ödémát, vagy más, egészen eltérő kóroktanú betegséget ezekkel.

Jóval nehezebb a szájüregben vagy még inkább a nagy testüregekben rejtetten növekedő daganatokat észlelni. Sokszor teljesen általános tünetekkel kezdődik a baj:

  • levertség
  • bágyadtság, kedvetlenség
  • étvágytalanság

Csak kicsit könnyebb a helyzet, ha más tüneteket is látunk, amelyek a daganatos betegséggel sújtott szervre, szervrendszerre kel hogy irányítsa a figyelmet:

  • száraz köhögés a légzőszervekre
  • hasmenés vagy székrekedés és hányás a gyomor- és bélrendszerre
  • sántítás a csont- és ízületi rendszerre
  • fájdalmas vagy véres vizelés a húgy- és nemiszervekre

A tumorok kezdeti stádiumban sokszor tüneteket sem okoznak, ezért ne csodálkozzunk, ha az állatorvosunk a megszokott éves védőoltás beadásakor, vagy féregtelenítés kapcsán megvizsgálja, áttapogatja kutyánkat, sőt esetleges gyanúja tisztázására további vizsgálatokat javasol.

Az általános tünetek alapján legfeljebb a daganatos betegség gyanúja merülhet fel bennünk. Ilyen esetekben is forduljunk minél gyorsabban állatorvosunkhoz, aki a kórelőzmény részletes kikérdezésével, gondos fizikális vizsgálattal, laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokkal (biopsziás mintavétel, vérvizsgálatok), valamint ultrahang, röntgen, CT, vagy szcintigráfiás vizsgálattal tudja megerősíteni vagy kizárni az onkológiai megbetegedést. Az ilyen esetekben hatványozottan érvényes az a megállapítás, hogy nem érdemes siettetni vagy leegyszerűsíteni a vizsgálatokat, hiszen téves diagnózis esetén értékes időt veszíthetünk a kezelés megkezdéséig.

Mi a teendő, ha bebizonyosodott, hogy kutyánk, macskánk daganatos beteg?

Semmi esetre sem a bénult kétségbeesés, a beletörődés, vagy az azonnali elaltatás az üdvözítő megoldás! Az esetek túlnyomó többségében ugyanis létezik sikerrel kecsegtető kezelés. A daganatos megbetegedések a kialakulás helyét, az elsődleges daganat nagyságát, kiterjedését, az esetlegesen meglévő áttéteket, és a szövettani tulajdonságokat is figyelembe véve nagyon széles skálán mozognak, ezért a kezelésük is igen eltérő lehet.

A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a betegség. Szerencsés esetekben a műtét utáni varrateltávolítással lezáródik egy rosszemlékű időszak, és az időnkénti ellenőrző vizsgálatokon megnyugvással hallhatjuk, hogy kedvencünk gyógyult a daganatos betegségből. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány) esetleg az egyik végtag amputálása az ára, azt gondolom nem szabad az operációtól visszarettenni. A legtöbb esetben a kutyát jóval kevésbé zavarja ez, mint a túlságosan együttérző és „kutyamódra” gondolkodni képtelen gazdit.

A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszereklegnagyobb része kutyákon is sikerrel alkalmazható, így például a vérképző szervek, egyes fej, nyak, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség pozitívan befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető.

A tumoros megbetegedések egy részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból (kobaltbesugárzó) vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (például sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia).

A daganatos beteg kutya kiegészítő kezelése az elsődleges kezeléshez hasonlóan kiemelten fontos. A kutya életmódjára, táplálására, tartási körülményeire fokozott figyelmet kell fordítani. Az elsődleges terápia hatását erősítheti, de akár rossz irányba is befolyásolhatja egy-egy nem kellően átgondolt, az állatorvossal nem egyeztetett „ellenkezelés”. A daganatos beteg kutya gyógyítása minden alkalommal nagyfokú odafigyelést és együttműködést igényel a tulajdonos, az állat és az állatorvos, vagy állatorvoscsapat részéről. A kezelés kimenetele szintén mindhárom fél sikere vagy kudarca.

A következő esetleírással a felsorolt három fél együttműködését szépen mutató példát mutatok be.

Gurigu, a négyéves angol szetter szuka bal hátsó lábának lábtőízületén jelentkezett egy kb. diónyi duzzanat. A kutyát kezelőorvosa megoperálta, az eltávolított szövetdarab vizsgálata hisztiocitómát (jóindulatú, kötőszöveti eredetű daganat) mutatott ki. A daganat az operáció után sajnos kiújult, két hónappal később a műtét előtti méretű két duzzanat jelentkezett az operált lábon.

 

 

Kutya lábán daganatos elváltozás sugárkezelés előtt.

Kutya csánkján daganatos kinövés sugárkezelés előtt, műtét után.

 

 

 

 

 

 


Műtét utáni, sugárterápia előtti állapot:

daganatos elváltozás Gurigu kutya csánkján

A szcintigráfiás vizsgálat során a tumor méretét és helyzetét megállapítottuk, áttétre utaló jeleket nem tapasztaltunk. A kutya ezután hat alkalommal külső sugárterápiában részesült. A tumor mérete a hatodik kezelés után radikálisan csökkent, két héttel a kezelést követően nem lehetett kitapintani.

Sugárterápia után csökkent a duzzanat a kutya lábán.Sugáterápiával lényegesen csökkenteni lehet a daganatok méretét kutyákon, macskákon.

 

 

 

 

 

Sugárterápia után: Gurigu kutya lábán csökkent a daganat mérete

A kezelés után két hónappal történt kontrollvizsgálaton a daganat megszűnését szövettanilag is ki lehetett mutatni, a kutya tumormentesnek tekinthető. Az egyedüli mellékhatásként jelentkező bőrpirosodás és helyi szőrhullás Oxycort spray és körömvirágbalzsam hatására megszűnt.

Összefoglalva az eddig leírtakat megállapíthatjuk, hogy ma már Magyarországon is elérhető a daganatos beteg kutyák részére a szinte közegészségügyi szintű ellátás. A határokat a tulajdonos hozzáállása, tenniakarása, és a négylábú társához való kötődése együttesen szabják meg.

Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.

Eredeti cikk:
Nemzetközi Kutya Magazin
2000. V/11. November 36–37.

Gyógyszeres kezelés, kemoterápia kisállatokon

Megrázó pillanat, mikor daganatot diagnosztizál állatorvosunk kedvenc kutyánkon, macskánkon. Azt is nehéz hallani, hogy kemoterápiára van szüksége. A kemoterápia szóról nagyon sok gazdinak a hányinger, a kihullott szőrzet (haj), rossz közérzet jut eszébe. Az igazság az, hogy háziállatoknál sokkal kevesebb és kevésbé súlyos mellékhatással jár a kemoterápia, mint nálunk, embereknél. Az előzetes rossz érzések, félelmek helyett érdemes megismerni, hogy hogyan működik az állatorvoslásban a kemoterápiás, vagyis a daganat-ellenes gyógyszeres kezelés. 

A legutóbbi időben alkalmazott, új gyógyszeres kezelési protokolok (pl metronomikus kezelés, liposzómás kemoterapeutikumok, célzott/specifikus kezelési módszerek) jóval szelektívebben hatnak, azaz hatékonyabbak, ugyanakkor kevesebb és elviselhető mellékhatással járnak. A pontosan kivizsgált esetekben a gyógyszeres kezelések várható hatásai és esetleges mellékhatásai jól megítélhetőek, így akkor érdemes ezt a kezelési módszert választani, ha a várható hatékonyság jóval felülmúlja a mellékhatások kockázatát.

Hogyan működik a kemoterápia?

A kemoterápiás szerek az osztódó, növekedésben lévő sejteket támadják. A különböző szerek különböző hatásmechanizmussal, módszerrel fejtik ki hatásukat, pl. a gyorsan osztódó sejtek genetikai anyagát, DNS-ét károsítják, vagy megakadályozzák az osztódásukat, stb. Azonban a kemoterapeutikomok, daganat-ellenes gyógyszerek nem tudnak különbséget tenni a nem megfelelően működő, daganatos, rákos sejtek és a normálisan osztódó sejtek között, potenciálisan minden gyorsan osztódó sejt érzékeny a kemoterápiás gyógyszerekre. Ez, az egészséges sejteket is károsító hatás okozza a kemoterápia mellékhatásait mind embereknél, mind állatoknál. Szerencsére a normálisan működő, osztódó sejtekből álló szövetek (mint a bélbolyhok, gyomor nyálkahártyája, szőrtüszők, a csontvelő) képesek az öngyógyításra, ezért a kemoterápia mellékhatásai túlnyomórészt elviselhetőek, illetve a kezelés befejeztével elmúlnak, nem maradandóak.

Milyen betegségek kezelhetőek kutyákon, macskákon kemoterápiás, daganatos sejtekre ható gyógyszerekkel?

  • Önállóan, emberekhez hasonlóan állat betegeinket is vérképző szervi eredetű megbetegedéseit kezeljük gyógyszeres, kemoterápiás protokollok alapján.
  • Sok rosszindulatú tumor jelentkezésekor a távoli áttétek kezelésének egyedüli hatékony módszere a különféle gyógyszerek alkalmazása.
  • A humán onkológiai területén is alkalmazott hatóanyagokat használjuk mi is, de az emberi protokolloktól nagymértékben eltérő kombinációkban és adagolással.

Hogyan használjuk az állatorvoslásban a kemoterápiás szereket?

Az állatorvoslásban a kemoterápiát használhatjuk egyedüli kezelési módként, vagy más kezelési módokkal együtt, például sebészeti beavatkozással, műtéttel, vagy sugárkezeléssel. A kemoterápiát főleg olyan daganatos betegségeknél használjuk, mikor a daganatos sejtek az egész szervezetben elterjedtek, vagy egyszerre több helyen jelenik meg daganatos elváltozás, vagy olyan daganatos elváltozások esetében, amelyeket nem lehet műtétileg kimetszeni, vagyis inoperábilisak. A daganatos elváltozások méretének műtét előtti csökkentésére, vagy a műtét során bent maradt, mikroszkopikus méretű, szabad szemmel nem látható daganatos sejtek osztódásának megelőzésére. Ha szövettanilag igazolt, áttétképződésre fokozottan hajlamos, korai stádiumban lévő daganatot találunk, akkor a kemoterápia segíthet lelassítani a távoli áttétek kialakulását, növekedését a sebészi eltávolítása vagy besugárzás után.

Hogyan zajlik a kemoterápiás kezelés daganatos kutyákon, macskákon?

A kemoterápiás szer adagolásának módja sok mindentől függ: a daganat fajtájától, a betegség súlyosságától, a kezelt kutya, macska, egészségi állapotától. Többféle módon kaphat egy állat kemoterápiás szert:

  • Tabletta formájában, otthon beadva: széttörés nélkül, egyben, gumikesztyűvel kell beadni a beteg állatnak az onkológus által meghatározott időben.
  • Injekciós kemoterápiás készítmények formájában: ezek beadásához fel kell keresnie rendelőnket.
  • Vénásan, infúzióban adandó kemoterápiás gyógyszerek formájában: pár órát, néha pár napot is a kórházban kell töltenie a betegnek, ahol ellenőrizni tudjuk az állapotát, vértesztekkel vizsgálhatjuk belső szerveinek az állapotát. A vénás úton adott szereket az állat lábába helyezett úgynevezett véna-kanülön keresztül adagoljuk. A beavatkozás minimális kellemetlenséggel jár, altatás, bódítás általában nem szükséges.
  • Helyi applikációval: előfordul, hogy sebészeti megoldással kombináltan, a nem-operálható tumor beszűrésével, vagy az ellátó artériá(ko)n történő gyógyszer bejuttatással.

 

Meddig tart a kemoterápiás kezelés állatoknál?

Ez attól függ, milyen daganatról van szó, és milyen stádiumban van az elváltozás- mindig az adott esethez igazodik. Egyes esetekben az állat élete végéig folytatni kell, máskor elegendő pár hetes kezelés, és amíg nem tér vissza a daganat, addig felfüggeszthető a kemoterápia.

Milyen mellékhatásai lehetnek a kemoterápiának kisállatoknál? 

Ahogy korábban már említettük, a kemoterápia mellékhatásai állatoknál kevésbé súlyosak és gyakoriak, mint embereknél. Becslések szerint csak a kemoterápiás szerekkel kezelt állatok 5 %-át érinti. Ennek az az oka, hogy náluk alacsonyabb dózisban kevesebbféle daganat-ellenes szert használunk.

A legérzékenyebb szövetek a bél nyálkahártya, a csontvelő és a szőrtüszők. Leggyakoribb mellékhatások lehetnek a különböző súlyosságú étvágytalanság, hányás, hasmenés. Sok esetben nagyon enyhék a tünetek és maguktól vagy egyszerű otthoni kezeléstől (hányás csillapítók, bélfogók) megszűnnek. Ritkán előfordulhat olyan súlyos hányás, hasmenés, amely kórházi kezelést igényel. Sokszor ezek a mellékhatások nem azonnal jelentkeznek, csak a kezelés utáni 3-5-ik napon.

A csontvelő szuppresszió, a csontvelő csökkent működése okozhat fehérvérsejtszám csökkenést, ami a fertőzésekre való fokozott érzékenységben mutatkozhat meg. A fertőzés általában nem kívülről, hanem a kezelt állat saját szervezetéből jön: a belekben, a szájüregben, a bőrön található baktériumok, gombák okozzák. A súlyos fertőzéseket kórházban, intenzív kezeléssel tudjuk legyőzni, amely vénásan kapott infúziót, antibiotikumot jelen. Ha olyan kemoterápiás szert használunk egy betegnél, amelyről tudjuk, hogy csontvelő károsító, akkor célszerű a kezelés után néhány nappal vérvizsgálatot végezni. Ha a vérképben alacsony a fehérvérsejt szám, de az állat jól van, akkor szájon át szedhető antibiotikumokkal megelőzhető a fertőzés. A további kemoterápiás kezelést is a vérkép változásaihoz tudjuk igazítani. A csontvelő károsodása vérlemezke szám csökkenést is eredményezhet, aminek következtében nő a vérzékenység illetve kisebb, nagyobb vérzések jelentkezhetnek. Az anémia, vagyis a csökkent vörösvérsejt szám sokszor a daganat okozta komplikáció, nagyon ritkán van vörösvérsejtszám csökkenést okozó mellékhatása az állatorvosi kemoterápiás szereknek.

A drótszőrű, vagy nem vedlő kutya és macskafajták, mint a terrierek, uszkárok,  szőrtüszői különösen érzékenyek lehetnek a kemoterápiára. a szőrtüszők károsodása és így a kopaszodás leginkább a pofatájékot és a farkat érinti. Macskáknál legtöbbször a bajusz és a szem feletti hosszú érzékelő szőrök hullanak ki. A szőr a kezelés végeztével kinő, de eleinte megváltozhat a színe és a minősége.