admin bejegyzései

Primer csontdaganatok diagnosztikai és terápiás kérdései óriás testű kutyákon

A rosszindulatú daganatos betegségek emberben a második, míg kutyáink esetében a leggyakoribb halálokként szerepelnek. A rosszindulatú megbetegedések kialakulásának nem lehet egyetlen okát megjelölni. A sokféle malignus daganat kialakulásának oka is többrétű. Veleszületett és örökölhető-, örökíthető genetikai hajlamosító tényezők mellett többféle genetikai hibát okozó környezeti tényező is szerepet játszik kialakulásukban.  A környezetünkben (vízben, levegőben, táplálékunkban …) egyre nagyobb koncentrációkat elérő toxikus anyagok jelenléte mellett kutyáink megkímélt életmódja egyre hosszabb életet eredményez, így az ún. civilizációs valamint életmód okozta betegségek és az öregkori megbetegedések is egyre gyakoribbak.

Kutyákban a csontdaganatok kisebb hányada áttét (metastasis), emberben a csontáttétek gyakoribbak. Ilyen esetekben az elsődleges  (primer) daganat az emlőben, a tüdőben, a prosztatában, esetleg egyéb szervekben kezdődött és az áttétek jellemzően több helyen, a csontvázrendszer eltérő pontjain közel egyidőben jelentkeznek, méretük hasonló és általában kicsi (multiplex csontáttétek). A csontokhoz közel agresszívan növekvő, alapvetően lágyszöveti típusú daganatok is beolvaszthatják a csontállományt, ezen eseteket is érdemes felismerni és elkülöníteni a klasszikus csontdaganatoktól, hiszen egészen más kezelést igényelnek és prognózisuk jóval jobb.

Kutyákban a primer csontdaganatok az összes rosszindulatú (malignus) megbetegedésnek mintegy 3-7 százalékát teszik ki. Különösen a nagy- és óriástestű fajtákon, ezeken belül is a legnagyobb testtömegű egyedeken tipikusan 5-7 éves korban és később jelentkeznek. Hímivarban markánsan gyakrabban (1.5-3x) észleljük a megbetegedést, mint a nőivarú egyedekben.

A primer csontdaganatoknak sajnálatos módon kisebb része jóindulatú (oszteóma, fibróma, kondróma …), jellemzően és az esetek mintegy 90%-ban rosszindulatú daganat (oszteoszarkóma, fibroszarkóma, vegyes típusú malignus daganatok). A rosszindulatú primer daganatok leggyakoribb szövettani típusa sajnos a klasszikus csontrák, az oszteoszarkómák egyik típusa (oszteoblasztos oszteoszarkóma). A kutyákban előforduló csontrák, az oszteoszarkóma sok hasonlóságot mutat a hasonló emberi megbetegedéshez. A kutya oszteoszarkómái diagnosztikai és terápiás értelmezésben is az emberi csontrák legjobb spontán előforduló modelljeként is értelmezhető. Ez a tény a humán onkológiai fejlesztések során a beteg kutyák számára komoly esélyt is jelent, hiszen a legújabb (és legdrágább) diagnosztikai és terápiás célú fejlesztések ily módon elérhetőek lehetnek állatorvosok kutyabetegei számára is.

A csontdaganatok alattomosan, tünet nélkül indulnak fejlődésnek, korai stádiumban nem fájdalmasak. Csak később okoznak látható, tapintható csontkemény duzzanatot a kevés lágyszövettel fedett csontfelszíneken és csak ekkor lesz észlelhető és kiváltható fájdalom is a területen.

Csontrák dogon: csontkemény duzzanat a könyöktájékon.1. kép: Bal mellső végtagon kialakult óriási méretű  primer csontdaganat a lábvég ödémájával.

Rosszindulatú primer csontdaganatok (mint pl az oszteoszarkóma) eseteiben a tünetek felfedezésekor a betegség már sokszor késői szakaszban tart, mert a daganatos sejtek a közeli csontos és lágyszöveti struktúrákat károsították, betörtek a nyirokerekbe és ezzel nyirokcsomó áttéteket, valamint a vérerek útján távoli áttéteket is képezhettek. A távoli áttétek leggyakoribb helye a tüdő, ezen kívül nemritkán a májban, a csontvázrendszer egyéb pontjain és más szervekben (koponyaüreg …) is áttétek képződnek a betegség késői szakaszában.

A primer csontdaganatok jellegzetes előfordulási helyei a mellső végtag vállízülethez közeli csontvégei, a hátulsó végtagon a térdízülethez közeli csontvégek, a lábtőízületek környéke, az állcsont, és állkapocs csont – de a felsoroltakon kívül a csontvázrendszer bármely pontján kialakulhat csontdaganat. A csontdaganatok terhelhetősége rosszabb, mint az egészséges csontszöveté, ezért nemritkán (főleg erőteljes fájdalomcsillapítók alkalmazása során) ún. patológiás törések jelentkeznek. Csontdaganatok ritkán kialakulhatnak éveken át a szervezetben hagyott, el nem távolított fém implantátumok következményeként is.

Csontdaganatok diagnosztikája

A csontdaganat gyanúja legtöbbször a látható, tapintható tömött duzzanat és a fájdalom, sántaság jelentkezésével merül fel. A csontdaganat gyanúja kizárólag részletes állatorvosi vizsgálatokkal erősíthető meg, vagy vethető el. A kórelőzményi adatok (állat adatai, tartás/életmód körülményei, tünetek jelentkezése, változása)  és a fizikális vizsgálatok (láz, duzzanat mérete …) eredményeinek ismerete minden esetbe szükséges – emellett a laboratóriumi vizsgálatok eredménye (hematológiai és biokémiai paraméterek) iránymutatóak a beteg általános állapotának és ezzel terhelhetőségének (operálható?, altatható?, alkalmas kemoterápiára?) felmérése és esetleges társ-betegségek felismerése miatt.


A csontdaganatok tipizálásához, a betegség stádiumának meghatározásához azonban – és ezzel az esélyek és megoldások felméréséhez – szövettani vizsgálatra és képalkotókra (leggyakrabban röntgen) de ideális esetben egésztest, ill. 3D képalkotó eljárásra is szükség van.

Kutya csontrák röntgen képe.

  1. kép: Fém implantátum által okozott csontrák a combcsont térdízületi végdarabján.

 

Ezek hiányában a diagnózis nem tekinthető biztosnak, a rosszindulatú primer csontdaganatok nem különíthetőek el teljes biztonsággal a krónikus csontvelő gyulladásos esetektől és a jóindulatú csontdaganatoktól, valamint a rosszindulatú csontdaganatok stádiuma (ezzel az esélyek, esetleges megoldások) nem ismerhető meg. Ma már nem túlzás csontdaganat-gyanús kutyák esetében sem egésztest 18FDG PET/CT, vagy SPECT/CT vizsgálatok egyikét végezni a pontos diagnózis, azaz az esélyek és esetleges megoldások megismerése érdekében. A felsoroltak csak látszólag igényelnek hosszadalmas vizsgálatokat, jól felszerelt intézményekben az összes vizsgálat elvégezhető egy napon belül és az eredmények értékelése is megtörténhet akár aznap, vagy rövid időn belül.

3. kép: Egésztest 18FDG PET/CT vizsgálat nagytestű kutyán onkológiai betegség diagnózisa céljából.
3. kép: Egésztest 18FDG PET/CT vizsgálat nagytestű kutyán onkológiai                                           betegség diagnózisa céljából.

4. a.,b., és c képek: A 3D egésztest vizsgálat segítségével pontos képet kaphatunk az onkológiai betegségek stádiumáról. A CT- (a.), PET- (b.) és fúziós PET/CT (c.) felvételeken az apró áttétek is láthatóvá válnak, ezzel a megfelelő terápiát lehet ajánlani a betegeknek.

4. a. CT-felvétel, amelyen a csontdaganat áttétei is láthatóvá válnak.
4. a. CT-felvétel, amelyen a csontdaganat áttétei is láthatóvá                                                          válnak.
4.b. PET/CT felvétel csontrákról és áttéteiről.
4.b. PET/CT felvétel csontrákról és áttéteiről.
4.c. Fúziós PET/CT felvétel, amelyen a kutya csontrákjának apró áttétei is láthatóvá válnak
4.c. Fúziós PET/CT felvétel, amelyen a kutya csontrákjának apró áttétei is láthatóvá válnak

.

Csontdaganatok terápiája

A pontos, stádiumba sorolásos diagnózis gyakorlatilag meghatározza, pontosan megismerhetővé teszi a beteg kutya esélyeit, a kezelő állatorvos mozgásterét. Jóindulatú csontdaganatok esetében és rosszindulatú csontdaganatok korai stádiumában, (azon ritka esetekben, amikor még sem helyi, sem távoli áttétek nem képződtek) a radikális műtéti megoldás (amputáció, vagy radikális eltávolítás utáni csont graft-ok behelyezése) teljes gyógyulást eredményezhet.

Ha érzékeny egésztest és 3D képalkotókkal (PET/CT, SPECT/CT) végzett vizsgálatokra nincs lehetőség, akkor a radikális műtéti megoldások mellett ”vakon, a biztonság kedvéért végzett” palliatív kemoterápia (ciszplatin vagy karboplatin és doxorubicin) kombinatív kemoterápia együttes alkalmazása az ún ”golden standard” kezelési protokoll azaz  a követendő és legnagyobb eséllyel kecsegtető eljárás. Ezzel a kezelési megoldással szerencsés esetben (az esetek sajnos kisebb részében) teljes gyógyulás, de legalább a betegség lefolyásának lassítása várható.

Ugyanilyen esélyeket várhatunk, ha a primer csont-daganat sugárkezelését és kombinatív kemoterápiát választunk. A sugárkezelés történhet külső, helyi, frakcionált sugárterápia (60Kobalt terápia, vagy lineáris gyorsító) alkalmazásával, vagy radioaktív gyógyszeres kezeléssel (153 Samarium-,177Lutetium EDTMP, 186,188Rhenium HEDP) alkalmazásával. Ez utóbbi radioaktív gyógyszerek a primer csont-daganat mellett az esetleges (vagy diagnosztizált) csontáttétekre is hatnak. A felsorolt oki kezelés mellett számtalan egyéb tüneti (fájdalomcsillapítás, hányás csillapítás, fertőzések kezelése, stb.)  és kiegészítő kezelésre (”immunstimuláció”, vitamin és ásványi anyag illetve nyomelem kiegészítők, egyebek) van szükség és lehetőség. A hazai és európai táplálékkiegészítő piacon több tucat az elérhető termékek száma, amelyek egy része a kezelő állatorvos(ok) tudtával és ajánlásával alkalmazható csont-daganatok esetében is.

Nagyértékű tenyészállatok esetében igényként merülhet fel az állat betegsége illetve kezelése alatt  a kan, illetve a szuka tenyészértékének megőrzése, azaz, hogy  fedezhessen és fagyasztva spermát, egészséges örökítőanyagot gyűjthessünk tőle illetve kihordhassa és egészségesen megszülhesse utódait. Ez esetben a szisztémás kemoterápiát nyilvánvaló okokból mellőznünk kell, a radioterápiát is csak helyileg alkalmazzuk és egyéb kiegészítő és tüneti kezeléseket is csak kellő körültekintéssel alkalmazhatunk.

Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.

Az Onkológia szakrendelés vezetője, a Budafoki Állatgyógyászati Központ egyik alapítója

Daganatos a kutyám!?

Ugyanazt a szennyezett levegőt lélegzik be, táplálékukban és ivóvizükben ugyanazok a káros összetevők szerepelnek, a lakásban vagy kertünkben a közvetlen környezet hasonló elemeivel érintkeznek nap-nap után. Megkímélt, sokszor mozgásszegény életmódjuk, a várható élettartamuk meghosszabbodásában is jelentkezik. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy kutyáknál is egyre gyakrabban jelentkeznek az ún. urbanizációs és életmód betegségek, köztük a daganatos megbetegedések is.

Mikor gondoljunk daganatos betegségre kutyánknál, macskánknál?

Ritkán jelentkezik kölyök, vagy fiatal állatokon, elsősorban a középkorú és az idős kutyák a veszélyeztetettek. Sokszor a gondos tulajdonos fedezi fel kedvencén a felületesen növekedő tumort, pl. a bőr vagy az emlőmirigy daganatait. Tudni kell azonban, hogy a látható és tapintható duzzanatok nem feltétlenül rosszindulatú szövetszaporulatok, nagyon könnyű összetéveszteni a vérömlenyt, gennyes tályogot, ödémát, vagy más, egészen eltérő kóroktanú betegséget ezekkel.

Jóval nehezebb a szájüregben vagy még inkább a nagy testüregekben rejtetten növekedő daganatokat észlelni. Sokszor teljesen általános tünetekkel kezdődik a baj:

  • levertség
  • bágyadtság, kedvetlenség
  • étvágytalanság

Csak kicsit könnyebb a helyzet, ha más tüneteket is látunk, amelyek a daganatos betegséggel sújtott szervre, szervrendszerre kel hogy irányítsa a figyelmet:

  • száraz köhögés a légzőszervekre
  • hasmenés vagy székrekedés és hányás a gyomor- és bélrendszerre
  • sántítás a csont- és ízületi rendszerre
  • fájdalmas vagy véres vizelés a húgy- és nemiszervekre

A tumorok kezdeti stádiumban sokszor tüneteket sem okoznak, ezért ne csodálkozzunk, ha az állatorvosunk a megszokott éves védőoltás beadásakor, vagy féregtelenítés kapcsán megvizsgálja, áttapogatja kutyánkat, sőt esetleges gyanúja tisztázására további vizsgálatokat javasol.

Az általános tünetek alapján legfeljebb a daganatos betegség gyanúja merülhet fel bennünk. Ilyen esetekben is forduljunk minél gyorsabban állatorvosunkhoz, aki a kórelőzmény részletes kikérdezésével, gondos fizikális vizsgálattal, laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokkal (biopsziás mintavétel, vérvizsgálatok), valamint ultrahang, röntgen, CT, vagy szcintigráfiás vizsgálattal tudja megerősíteni vagy kizárni az onkológiai megbetegedést. Az ilyen esetekben hatványozottan érvényes az a megállapítás, hogy nem érdemes siettetni vagy leegyszerűsíteni a vizsgálatokat, hiszen téves diagnózis esetén értékes időt veszíthetünk a kezelés megkezdéséig.

Mi a teendő, ha bebizonyosodott, hogy kutyánk, macskánk daganatos beteg?

Semmi esetre sem a bénult kétségbeesés, a beletörődés, vagy az azonnali elaltatás az üdvözítő megoldás! Az esetek túlnyomó többségében ugyanis létezik sikerrel kecsegtető kezelés. A daganatos megbetegedések a kialakulás helyét, az elsődleges daganat nagyságát, kiterjedését, az esetlegesen meglévő áttéteket, és a szövettani tulajdonságokat is figyelembe véve nagyon széles skálán mozognak, ezért a kezelésük is igen eltérő lehet.

A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a betegség. Szerencsés esetekben a műtét utáni varrateltávolítással lezáródik egy rosszemlékű időszak, és az időnkénti ellenőrző vizsgálatokon megnyugvással hallhatjuk, hogy kedvencünk gyógyult a daganatos betegségből. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány) esetleg az egyik végtag amputálása az ára, azt gondolom nem szabad az operációtól visszarettenni. A legtöbb esetben a kutyát jóval kevésbé zavarja ez, mint a túlságosan együttérző és „kutyamódra” gondolkodni képtelen gazdit.

A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszereklegnagyobb része kutyákon is sikerrel alkalmazható, így például a vérképző szervek, egyes fej, nyak, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség pozitívan befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető.

A tumoros megbetegedések egy részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból (kobaltbesugárzó) vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (például sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia).

A daganatos beteg kutya kiegészítő kezelése az elsődleges kezeléshez hasonlóan kiemelten fontos. A kutya életmódjára, táplálására, tartási körülményeire fokozott figyelmet kell fordítani. Az elsődleges terápia hatását erősítheti, de akár rossz irányba is befolyásolhatja egy-egy nem kellően átgondolt, az állatorvossal nem egyeztetett „ellenkezelés”. A daganatos beteg kutya gyógyítása minden alkalommal nagyfokú odafigyelést és együttműködést igényel a tulajdonos, az állat és az állatorvos, vagy állatorvoscsapat részéről. A kezelés kimenetele szintén mindhárom fél sikere vagy kudarca.

A következő esetleírással a felsorolt három fél együttműködését szépen mutató példát mutatok be.

Gurigu, a négyéves angol szetter szuka bal hátsó lábának lábtőízületén jelentkezett egy kb. diónyi duzzanat. A kutyát kezelőorvosa megoperálta, az eltávolított szövetdarab vizsgálata hisztiocitómát (jóindulatú, kötőszöveti eredetű daganat) mutatott ki. A daganat az operáció után sajnos kiújult, két hónappal később a műtét előtti méretű két duzzanat jelentkezett az operált lábon.

 

 

Kutya lábán daganatos elváltozás sugárkezelés előtt.

Kutya csánkján daganatos kinövés sugárkezelés előtt, műtét után.

 

 

 

 

 

 


Műtét utáni, sugárterápia előtti állapot:

daganatos elváltozás Gurigu kutya csánkján

A szcintigráfiás vizsgálat során a tumor méretét és helyzetét megállapítottuk, áttétre utaló jeleket nem tapasztaltunk. A kutya ezután hat alkalommal külső sugárterápiában részesült. A tumor mérete a hatodik kezelés után radikálisan csökkent, két héttel a kezelést követően nem lehetett kitapintani.

Sugárterápia után csökkent a duzzanat a kutya lábán.Sugáterápiával lényegesen csökkenteni lehet a daganatok méretét kutyákon, macskákon.

 

 

 

 

 

Sugárterápia után: Gurigu kutya lábán csökkent a daganat mérete

A kezelés után két hónappal történt kontrollvizsgálaton a daganat megszűnését szövettanilag is ki lehetett mutatni, a kutya tumormentesnek tekinthető. Az egyedüli mellékhatásként jelentkező bőrpirosodás és helyi szőrhullás Oxycort spray és körömvirágbalzsam hatására megszűnt.

Összefoglalva az eddig leírtakat megállapíthatjuk, hogy ma már Magyarországon is elérhető a daganatos beteg kutyák részére a szinte közegészségügyi szintű ellátás. A határokat a tulajdonos hozzáállása, tenniakarása, és a négylábú társához való kötődése együttesen szabják meg.

Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.

Eredeti cikk:
Nemzetközi Kutya Magazin
2000. V/11. November 36–37.

Daganatos állatok kivizsgálása

Többféle képalkotó eljárást ismerünk és alkalmazunk a különböző daganatos betegségekben szenvedő állatok vizsgálatakor.

Húgycső daganat kutyában
 A húgycső dagantos elváltozása vizelése nehézséget, a vizelet véres elszíneződését okoz.   Kutya húgycső daganatának kemoterápiás                     beszűrése endoszkópos segítséggel

Az ún. endoszkópos eljárással az üreges szervek daganatai (hallójárat, orrüreg, gége, légcső, hüvely, húgycső, nyelőcső, gyomor, végbél )vizsgálhatóak, illetve alkalmas mintagyűjtésre és esetleg segíthet a daganatos növedékek operációja során is. Rendelőnkben flexibilis és merev endoszkóp is rendelkezésünkre áll a diagnosztikához, mintavételhez és akár daganatos betegségek kezeléséhez, például nőstény kutyák húgycső daganatainak kemoterápiás szerrel történő beszűrésére.

Ultrahang készülékkel főleg a hasüreg szerveinek daganatos és egyéb megbetegedései vizsgálhatóak. Az eljárás nem fájdalmas, nem kellemetlen, és altatást, bódítást sem igényel a legtöbb esetben.

 

konvencionális röntgenfelvételek a mellüreg és a végtagok vizsgálatára, és azok esetleges daganatainak felismerésére kielégítő érzékenységű lehet.

Scintgrafiás vizsgálat kutya pajzsmirigyéről
Scintgrafiás vizsgálat kutya pajzsmirigyéről

szcintigráfiás módszerrel a pajzsmirigy, csontvázrendszer és számos egyéb szerv daganatai felismerhetőek ez a módszer már egésztest és 3-dimenzionális digitális ábrázolásra is képes, igen fontos funkcionális adatokat (pl rezisztencia) is nyerhetünk általa.

CT-vizsgálat kutyán.
Kutya CT- vizsgálton: kattintson a képre!

CT alkalmas az  egésztest 3-dimenzionális ábrázolásra,  elsősorban a mellüreg és hasüreg elváltozásainak megjelenítésére alkalmas.  Az állatorvosi onkológiai képalkotás legmodernebb, érzékeny és specifikus módszere az ún. hybrid, vagy fúziós képalkotás (PET/CT és SPECT/CT), amely vizsgálatok Magyarországon egyedülállóan elérhetőek onkológiai szakrendelésünkön.

Sugárkezelés daganatos kutyákon

A tulajdonosok igényei megnőttek a társállatok egészségügyi ellátásával kapcsolatosan, ugyanakkor a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével manapság a kutyák egészségügyi ellátásának színvonala a közegészségügyhöz hasonlítható.

daganatos megbetegedések diagnózisa gyakran bonyolult feladat. Kicsit könnyebb a helyzet a testfelszín közelében kialakuló daganatok (például emlődaganatok, bőrdaganatok stb.) esetében, de a többféle, szintén duzzanatképződéssel járó (például vérömleny, ödéma, tályog) kórformáktól ezek is csak gondos vizsgálattal különíthetőek el. Bonyolódik a kérdés, ha a daganat a külvilágtól elzártan, a testüregekben (koponyaüreg, mellkas, hasüreg) fejlődik, ilyenkor az ún. kiegészítő vizsgálatok (laboratóriumi vizsgálat, röntgen, ultrahang, szcintigráfia) kiemelten fontosak. A korrekt, végső diagnózis kimondásához nem nélkülözhetjük a szövettani, sejttani vizsgálatokat sem.

Ha megvan a diagnózis, az állatorvosnak a tulajdonossal közösen célszerű megállapodni a kezelési stratégia kialakításában. A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a betegség. Szerencsés esetekben a varrateltávolítással lezáródik egy rossz-emlékű időszak, és az időnkénti ellenőrző vizsgálatokon megnyugvással hallhatjuk, hogy kedvencünk gyógyult a daganatos betegségből. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány) esetleg az egyik végtag amputálása az ára, azt gondolom nem szabad az operációtól visszarettenni.

A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek legnagyobb része kutyákon is sikerrel bevethető, így pl. a vérképző szervek, egyes fej, nyak, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség előnyösen befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető. A tumoros megbetegedések egy részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból (kobaltbesugárzó) vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (pl. sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia).

A kutyákon előforduló sokféle daganat között léteznek sugárérzékeny és a besugárzásnak ellenálló tumortípusok. A leginkább sugárérzékeny, és ezáltal sugárkezeléssel legjobban gyógyítható daganatok a sok osztódó sejtet tartalmazó, ezért gyorsan növekvőlágyszöveti típusú daganatok. Ezek bármely testtájon előfordulhatnak, leggyakrabban a száj- és orrüreg, a nyak, a hasi és nemi szervek, valamint a csont- és vázrendszer daganatait kezeljük eredményesen sugárterápiával. A sugárterápia célja lehet

  • teljes gyógyulás, a tumormentes állapot elérése,
  • a tumor méretének csökkentése és ezáltal a műtéti megoldás előkészítése,
  • operáció után az esetlegesen visszamaradó daganat elpusztítása, vagy
  • a más módon nem csillapítható fájdalom csökkentése.

sugárterápia alkalmazásáról sokféle – és főleg negatív értelmű – ál-információ és tévhit kering a köztudatban. A hányás, hasmenés, szőrhullás és kopaszodás, mint a sugárterápia mellékhatásai, a 20–30 évvel ezelőtti, az akkori kornak megfelelő tudományos és műszaki színvonalnak megfelelően kivitelezett sugárterápia „számlájára” írhatók. Ezzel szemben manapság a szakszerűen kivitelezett, ún. lokális sugárterápia csak a daganat területére irányul, így az egész szervezetet érintő mellékhatása gyakorlatilag nincs. A daganat felett és közvetlen környezetében helyezkedő normális szervek, szövetek sugárterhelése minimális, így a mellékhatások, ha vannak egyáltalán, enyhe fokúak, megelőzhetők illetve kezelhetők.

Esetismertetés:

Boni, az ötéves, ivartalanított Bobtail szuka, a hüvelyében növekvő almányi daganattal (Sticker szarkóma) került hozzánk, amely a húgycső falát és a gáttájék szöveteit is beolvasztotta. A pérarés alatt kb. tízforintosnyi területen a bőr fekélyes volt, a közepén lévő sipolynyíláson vizelet ürült. A daganat sebészeti szempontból inoperábilisnak minősült. Bonit hat alkalommal, összesen 54 Gray dózissal kezeltük. A kezelés végére teljes tumormentességet, és a sipolyozás megszűnését tapasztaltuk. A kutya évekkel a sugárterápia befejeztével is tünetmentes, a daganat kiújulását nem észleltük. Az egyedüli mellékhatásként jelentkező bőrpirosodás és helyi szőrhullás körömvirágbalzsam hatására megszűnt.

 Hüvelydaganat kutyában sugárkezelés előtt  Hüvelydaganat kutyában sugárkezelés után.

Boni a kezelések megkezdése előtt

Boni a kezelések befejeztével- a daganat visszahúzódott

Összefoglalva az előzőekben leírtakat elmondhatjuk, hogy a sugárterápia a daganatos kutyák kezelésében is hatékony módszer. Alkalmazása közben a kutyát, a tulajdonosát, a kezelést végző állatorvost és a környezetet nem éri káros hatás. A szakszerűen kivitelezett kezeléstől várható előny sokszorosan felülmúlja az alkalmazásból eredő kockázatokat.

Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.                       

Eredeti cikk:
Új Kutya Szövetség
2001.IV. február 16.